Valaki ellopta éjjel a testem, elvitte partyzni, teleitta, bekatizta, mittomén. Úgy érzem magam mint akit agyonvertek, de legalább ha megdolgoztam volna érte. Zsénél a kisgyermekkel (istencsapás) rendelkező excsoporttársnőnél voltam tegnap meló után vagy 2 órát születsénapja alkalmából. Bea barátnője már ott volt, és húgyszerű radlert pancsoltak grapefruitos Apentából meg Soproniból. Amikor elkezdtek nosztalgiázni a régi szép partimacskás időkről angolosan távoztam.

 Hullaszerű ébredés, 2 koffeintabletta, energiaital. Lecgó.

Beérve a melóba semmi sem szebb, mint amikor a kollégák abban a pillanatban megpingelnek communicatoron, mihelyt bekapcsolod a gépet, és egymásra panaszkodnak. Nekem- de mi a faszért.

A makákószemű még mindig baszott elolvasni a levelem. Ennyit az információs társadalomról.

Helyette elkezdtem egy vendégdiákkal levelezni. A némettudásom már megdícsérte. Cigi fogyóban, majd le kell osonnom venni, kaja (tervezett): 3 banán, 2 tönkölyös kocka (tudom, hülye neve van, de gecijó). A nap folyamán tervezett koffeinmennyiségről még nem nyilatkozom....

Este egy kolléganőm valami meghitt összeröffenést tervez a lakásán, tegnap már mindenféle mojitókról csacsogtak...phasszom. Viszek négy sört, megiszom éhgyomorra a szalonspiccig , azt húzok a levesbe. ALUDNIALUDNI.

Bréking nyúz: hogy miért ír nekem már kb két hete a horrorszkóp állásváltoztatást, meg sok sikert egy új munka terén??  (áhh, fél éve meg szerelmet ír, azt hiszem ezzel mindent elmondtam)